A legtöbb autótulajdonosról kijelenthető, hogy nem igazán ért az autójához, illetve sokan nem is foglalkoznak vele különösebben, hogy mi kerül bele. Lényeg, hogy élvezni lehessen a gépjármű nyújtotta előnyöket. Így nem csoda, hogy sokan a felni vagy a keréktárcsa szerepével sincsenek igazán tisztában. Azt pedig végképp nem tudják, hogy alu- vagy acélfelni van feltéve.

Az alufelni és acélfelni kapcsán itt tájékozódhat bővebben! A múlt század végén az autók jellemzően acélból készült lemezfelnivel voltak felszerelve. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy aránylag olcsón, nagy mennyiségben lehetett legyártani. Ezáltal az autók értéke nem növekedett jelentős mértékben, vagyis az ezzel az alkatrésszel felszerelt autók bárki számára elérhetővé váltak. Az acél nagy előnye, hogy rendkívül strapabíró, vagyis nagyszerűen ellenáll a különféle időjárási viszontagságoknak és a por sem igazán tesz benne kárt. Akár a padkázás okozta erőhatásokat is jól kibírja. Ha valamilyen okból kifolyólag károsodna és mégis le kellene cserélni valamelyik felnit, akkor sem kell egy vagyont kiadni érte, viszonylag olcsón megússzuk a cserét.

Az alufelni előnye, hogy akár nagyobb méretben is kapható, emellett sokkal esztétikusabb, mint az acélfelni, így az autónak is látványosabb megjelenést kölcsönöz. Ez viszont azt is jelenti, hogy az előállítás valamivel drágább. Ettől függetlenül a kétezres években egyre több autóra kerültek fel ezek a felnik. A kisebb tömegnek köszönhetően, gyakran könnyűfém felniként is hivatkoznak rá. Ez azért olyan jelentős tulajdonság, mert így a keréktárcsa fékezése és gyorsulása sokkal jobb. Annyi hátránya viszont van, hogy sokkal nehezebb javítani, mint az acélfelnit. Sajnos kevésbé ellenálló, mint az acélfelni, így könnyebben tönkre is megy.